Neve az időszakos vízfolyás jelentésű „aszó” főnévből származik – a városon átfolyó Breda-patakot a középkorban Aszónak nevezték. Magát Aszódot az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven, bár feltételezik, hogy már I. István idején lakott hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, de a 18. században újra betelepítették. A Podmaniczky család birtokai központjává tette a „Galgamente fővárosát” és töretlenül megőrizte a vallásbékét. A fejlődés eredményeként Aszód 1761-ben mezőváros címet kapott, a Podmaniczkyak pedig 1782-ben báróságot. Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár (a Lloyd gyár a Monarchia harmadik legnagyobb repülőgyára volt) és több bank is volt a településen. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet. Aszód 1912-től 1965-ig az Aszódi járás székhelye volt, 1991-ben várossá nyilvánították.

Az emeletes épület két szakaszban létesült. Podmaniczky II. János támogatásával 1769-1771 között építették föl iskola céljára a földszintes, vegyesfalazatú (homokkő, tégla), zsúpfedeles épületet. Ezekre a XVIII. századi vastag falakra húzták 1872-ben az emeletet. A téglalap alaprajzú épület ekkor kapta klasszicista jellegét. A bejárata szegmentíves, rojtos szemöldökpárkánnyal díszített. Ezen épület ad otthont a Petőfi Múzeum Galga mente című állandó kiállításának.
A főépület mögött, a XIX. század utolsó harmadának elején jelentéktelen épületsort emeltek. Ezen épületrészt 1992-94 között kibővítették és beépítették a tetőterét. Itt találhatóak a múzeum raktárai, a dolgozók irodái, a restaurátor műhely, a könyvtár és a tanácsterem.
Az együtteshez tartozik az 1896-ban épített rajzterem, ami ma az időszaki kiállítások megrendezésére kialakított Galéria. A parkban áll Kovács Ferenc Petőfi portréja; a pusztulás elől Acsáról, a Prónay-kastélyból ideszállított 1770-es vésettel datált kerti kút; valamint három sírkő római katolikus, evangélikus, zsidó -, a városban létezett három vallást szimbolizálva. Az épületegyüttesben 1931-ig az evangélikus egyház gimnáziuma működött. Falai között 1835-től 1838-ig tanult Petőfi Sándor. Petőfit, az az Petrovics Sándort az a Koren István tanította, kinek nevéhez fűződik a Latin iskola fénykora.

A kastély egyik bejáratánál áll a két díszes oszlopon ágaskodó egy-egy egyszarvú, a Podmaniczkyak címerállata (1990-től Aszód város címerét is az egyszarvú díszíti). Az U-alakú barokk-copf stílusú kastély középrésze – megáldására 1721-ben került sor – egyszintes, a két emeletes oldalszárny 1772-ben készült el. A nyugati szárny dísztermének freskói Kracker János és Zách József 1776-os alkotása. Az ún. Széchenyi – vagy Zöld-kastély a XVIII. század végén épült a gyarapodó Podmaniczky-család igényei szerint. Az “ősi fészek”, az U-alakú kastélyrész északi sarkával kapcsolták össze a téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, későbarokk épületet. A kastélyt 1920-ban vásárolta meg gróf Széchenyi Gyula. A kastély jelenleg nem látogatható.

A templom település fölé emelkedő dombtetőn áll. A templomot Podmaniczky I. János Antonius mesterrel építtette, 1719-ben kezdtek hozzá. A homlokzati tornyos, keletelt barokk templom fölszentelésére 1727-ben Márton napján történt meg. Erre a nevezetes ünnepre érkezők tiszteletére a mozsárágyúkat is megszólaltatták, ezzel emelve az ünnep fényét és örömét. Az evangélikus templom melletti harangláb az idők folyamán egyre rosszabb állapotba került. 1759-ben elkészült az új torony 399 forintért. Az áthelyezett harang megszólalása már a végleges itthonlét érzését keltette azokban, akik tanúi voltak ezeknek a munkáknak. 1771-ben elkészült a lelkészlak és az új iskola, valamint új harang került a templomtoronyba.
A templom érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár, valamint a márvány keresztelőmedence. A gimnázium építését 1997-ben fejezték be. Ekkor szentelték föl és adták át a tanuló ifjúságnak.

Aszód területet az őskor óta lakott: az ásatások bizonysága szerint a neolitikumban i. e. 3500 táján mintegy 400 évig folyamatosan lakott hely volt. Közelében, a Galga mentén bronzkori és vaskori településeket is feltártak. A népvándorlás elején a különböző germán és szarmata népek (főleg a kvádok, illetve a jazigok) határterülete volt; hun, gepida, illetve avar leletek még nem kerültek elő. Határában a 13. században a Szent Keresztnek szentelt premontrei monostort építettek, és a rendház köré kisebb település szerveződött, ami a 17. század végéig állt fenn.

https://aszod.hu/egyhazak/#aszodi-evangelikus-egyhazkozseg

https://hu.wikipedia.org/wiki/Asz%C3%B3d#T%C3%B6rt%C3%A9nete

https://aszod.hu/muzeum/

https://aszod.hu/latnivalok/#podmaniczky-kastely-szechenyi-kastely