Nagykovácsi település Pest megye északnyugati részén, a Budai-hegység legmagasabb hegyei, a Kutya-hegy és a Nagy-Kopasz, valamint a Nagy-Szénás nyúlványai által ölelt völgyben (a Nagykovácsi-medencében) helyezkedik el, Budapest központjától 15 km-re, közel a II. kerülethez, 340 m-es átlagos tengerszint feletti magasságban. Zsáktelepülés jellegéből adódóan burkolt közúton csak egy irányból, Budapest felől közelíthető meg.

A település gyönyörű természeti környezetben fekszik, hegyekkel körülvéve, a Budai Tájvédelmi Körzetben, sok különleges faj csak ezen a területen él. Adottságai miatt élénk a turizmus, jellemzően a hétvégi gyalogos és biciklis kirándulók száma magas, akik a környező erdőkben sok turistaút közül választhatnak (bár a jelzések karbantartottsága hagy némi kívánnivalót maga után). A település külterületeinek 85%-a természetvédelmi terület.

A XVIII. sz. elején érkezett telepesek kápolnáját eleinte Pilisvörösvár látja el minorita, budai kapucinus, ferences és karmelita missziósok segítségével. A kuruc háborúk idején a kápolna elpusztul, és a hívek Vörösvárra vagy Budára járnak misére. 1715-ben önálló plébániát szerveznek és a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felépítik első templomukat.
A mai plébániatemplom 1742-46 között épül, titulusát 1813-ban Nagyboldogasszonyra változtatják.
A templom 7120. törzsszám alatt, a plébánia 7121. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

A hegy és a környék egy remetéről kapta nevét, aki a 18. században élt a Remete-barlangban.
A Remete-szurdok a Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy között húzódik. Mindkét oldala nagyon meredek, sok helyen sziklás. A völgy fő iránya K–Ny-i, de sokszor kanyarodik. Hosszúsága körülbelül egy kilométer, a völgytalp nagyjából 280 méter tengerszint feletti magasságban van. A szurdok két oldalán a hegyek kb. 80, illetve 130 méter magasra emelkednek. Az országos felsőrendű szintezés, tehát Budapest főalappontja a völgy keleti bejáratánál található.A völgy alkotóelemei a triász kori dolomit, ill. dachsteini mészkő. Ezekben az üledékes kőzetekben alakultak ki a szurdok barlangjai.
A szurdok barlangjaiban jégkorszak előtti állatok, például hófajd, barlangi oroszlán, barlangi medve, barlangi hiéna maradványait tárták fel. A Remete-völgyi Felső-barlangból a mintegy ötvenezer évvel ezelőtt honos gyapjas orrszarvú, jégkori vadló és gímszarvas leletei, valamint a neandervölgyi ember három fogmaradványa kerültek elő. Ugyanitt egy kb. ötven darabos bronzkori családi kincset is feltártak. A völgyben vaskohók maradványaira is bukkantak, melyek feltehetőleg kapcsolatban álltak az egykori Nagykovácsi kovácsmesterséggel. Az egyik barlangban ezen felül egy V. István magyar király korabeli pénzhamisító műhely maradványaira bukkantak, méghozzá teljes szerszámkészlettel, valamint vert és veretlen ezüstpénzekkel.

http://nagykovacsiplebania.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Remete-szurdok