Logo

Nagymaros

Nagymaros talán az ország legszebb fekvésű, és panorámájú kisvárosa. A Dunakanyarban, Budapesttől 52 km-re, a Duna bal partján, a Börzsönyből lefutó völgyekben, dombhátakon és a Duna partján fekszik. Nagymaros környezete természeti szépségekben és kultúrtörténeti emlékekben egyaránt gazdag. A települést a középkorban alapították, első okleveles említése 1257-ből származik, azonban a kőkortól kezdve találtak itt régészeti leleteket, ami azt bizonyítja, hogy szinte folyamatosan lakott hely volt. A német telepesek által lakott Nagymaros 1324-ben emelkedett városi rangra: Károly Róbert magyar király Maros lakóit Buda város kiváltságaival ruházta fel. Később fontos lovagi tornák színhelye lett, és kiváltságait még sokáig megőrizte. Vizahalászata, majd borászata, később szelídgesztenye ligetei tették nevezetessé. Jelenleg Magyarország páratlan szépségű kerékpárútjának egyik legfontosabb állomása. A Börzsönyt behálózó turista ösvények közül több Nagymarosról indul vagy itt halad át.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom

A nagymarosi plébániatemplom valószínűleg a 13. század végén épült, négy évszázad átépítései során kapta mai arculatát. A templomtorony a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke. A városi kiváltságot biztosító okirat 1324-ből tesz róla említést. 
Templomunk eredetileg a XII. század végére jellemző románkori templomokhoz hasonló téralakítású, kelet-nyugati tájolású, kis alapterületű, síkfedésű, hosszanti egyhajós teremtemplom lehetett, melyet a későbbi korokban bővítettek. 
A templomot 1771/72-ben barokk stílusban építették újjá. Befalazták a gótikus ablakokat és nagy, szalagkeretes ablakokat nyitottak a szentélyben és a hajóban. Az új karzat is kupolás fedést kapott. Erősen kidomborodó mellvédje középső részét két vörösmárvány oszlop tartja. A szószék a szentélyt és a hajót elválasztó diadalív pillérén kapott helyet.

Szent István és Gizella királyné szobra

A római katolikus templom tornya a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke. A templom már egy 1324-es kiváltságlevélben is szerepel. Ez előtti téren áll Magyarország első királya, Szent István és Gizella királyné 2001-ben készült szobra, akinek rendeletére emelt minden tíz falu egy templomot. Erre utalhat Gizella kezében a kis templom-épület, míg István "hagyományosan" kezében sz országalmát tartja.