Pilisszentkereszt Budapesttől mintegy 30 km-re északra található 2200 lelket számláló hegyi falu, mely a Pilis dolomittömbjét és a Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű vonulatát kettészelő völgyben fekszik.
Településünk a XII. században épített ciszterci kolostor romjai révén kiemelkedő magyar történelmi emlékhely. A törökdúlás után elnéptelenedett falut a XVIII. század derekán szlovák és német telepesek keltették újra életre.
Napjainkban a falu máig is élő hagyományaira büszke, kétnyelvű, multikulturális település. A falu közvetlen környezetében több, iható vízű forrás fakad, és számos kiemelkedő szépségű kirándulóhely található (pl. Dobogókő, Szurdok, Pilis-tető, Vaskapu, Szentkút).

A Pilisi ciszterci apátság alapítása III. Béla magyar király nevéhez köthető, aki nem csak magyarországi, de európai szinten is komoly pártfogója volt a ciszterci rendnek. A mai Pilisszentkeresztre a franciaországi Acey-ból hívott szerzeteseket és építőmestereket. Az apátság alapítása 1184. május 17-én történt. Az apátság rövid időn belül komoly tekintélyt ért el, amit az is bizonyít, hogy Imre király náluk tette letétbe a keresztes háborúra szánt pénzt.1526. szeptember 7-én a törökök teljesen elpusztították. Köveit az évszázadok alatt elhordták, csak a földben lévő alapok és lehullott kődíszítések maradtak meg. 

A Dera-szurdok a Pilis – Visegrádi-hegységben található népszerű kirándulóhely. Érdekessége, hogy a meredek völgyet a Dera vagy Kovács-patak alakította ki a Pilis mészkőszirtjei és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonalnál. A Dera-szurdok különlegessége, hogy vízesések, kis bukók és mutatós sziklaformák tarkítják, a patakban pedig akár rákokkal is találkozhatunk. A Kovács-patak egyébként búvópatak, ami azt jelenti, hogy néhol eltűnik, míg máshol újra feltör.

Az itteni romterületen végzett ásatások feltárták az 1184-ben III. Béla által alapított pilisi ciszterci apátság maradványait. 1776-ban az itt birtokos pálos rend egy korábbi, 1757-ben épített kápolna helyére a Szent Kereszt tiszteletére templomot emel. A község 1772-ig Csaba filiája, majd 1800-ig Szántóhoz tartozik. Ekkor lesz önálló plébánia. A templom műemlék jellegű. Az 1980-as években készült plébánia, valamint a templommal szemben lévő kántorház egyházi tulajdon. Az egyházközség 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pilisi_ciszterci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

https://ilovedunakanyar.hu/dunakanyar/dera-szurdok-pilisszentkereszt/