Zarándoktúrák
Települések
Mária Út
Pest megye
Sződ
Sződ és környéke az őskor óta lakott helynek számít. Határában őskori leletek, újkőkori cserepek, a bronzkori halomsíros kultúra emlékei, rézkorból való cserépmaradványok, vaskori edénytöredékek, szkíta és kelta cserepek, a római korból szarmata és 2. és 3. századi kvád településnyomokat, népvándorlás kori Avar fazéktöredékeket és a 8-13. századból való régészeti emlékek kerültek napvilágra.
Sződ területén egykor a Tétény vezértől származó Gyula-Zsombor nemzetségnek voltak birtokai. Az első írásos – oklevéli – említés IV. Béla korához kapcsolódik 1255-ből, egy itteni birtokosával sződi Sigfrid Fejér megyei ispán birtokszerzésével kapcsolatban. Ekkor a község neve még „Szenden” volt. Az oklevelet IV. László átíratta és megerősítette, ennek kelte 1288. április 18. Ezekből az okmányokból arra következtethetünk, hogy a település már az államalapítás idején is létezett.
Gyümölcsoltó Boldogasszony fűzkápolna
A kapolcsi Ilona Malom Műhely tagja, Takács Edvárd tervei alapján és vezetésével, Heinczinger Mika szervezésében, tájépítészek és helyi lakosok részvételével épült meg a sződi magánerdőben afűzkápolna és szabadtéri imahely a Mária-út mellett.
A kápolnát dr. Beér Miklós váci megyéspüspök áldotta meg.A kápolnában lévő csodálatos faszobor Szabó Viktória és férje Sáfár Benedek keze munkáját dicséri.
II. János Pál pápa szobra
A sződi Mária Magdolna templomot Grassalkovich Antal építtette, alapkövét 1743. június 4-én tették le. Falait részben Mogyoródról, a bencés apátság romjainak köveiből, részben a régi, lebontott templom anyagából építették fel. 1744. április 16-án szentelték fel Mária (Bűnbánó) Magdolna tiszteletére, tehát a templom címe, titulusa is ez. Felszereléséről részben a kegyúr és a hívek gondoskodtak, részben a régi templomból is maradt, így egy aranyozott réz kehely, cibórium, miseruhák, és kandeláberek.
A templom mellett áll II. János Pál pápa szobra, akit 1978. október 16-án választottak a katolkus egyház fejének. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. 2004-ben pedig boldoggá avatta IV. Károlyt. II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
Nemzeti Botanikus Kert
Vácrátót
A Nemzeti Botanikus Kert egyik hatalmas értéke (szellemi, kultúrtörténeti vagyona), hogy egy egykori kastélykertben születhetett meg, ami a XIX. század végére igen értékes kertművészeti alkotássá vált. A tájképi kert az egyetemes szellemi kultúra része, teljes egészében kettős védettség alatt áll: mint kerttörténeti örökség műemléki oltalmat, mint természeti örökség természetvédelmi oltalmat élvez.
A történeti kertet nagyban gazdagítja, hogy 1961 óta botanikus kertként működik, és immár az ország legjelentősebb tudományos növénygyűjteményével rendelkezik. 2013 elején nyerte el a kiemelkedő rangot mutató „nemzeti” jelzőt, korábban Vácrátóti Botanikus Kert néven volt ismert. 2016-ban Magyar Örökség Díjat kapott. Az Ökológiai és Botanikai Intézetnek ad helyet, amellyel ikertestvérként működik együtt Vácrátóton a kutatóintézet megalapítása (1952) óta.
