Zarándoktúrák
Települések
Mária Út
Pest megye
Zsámbék
Zsámbék (németül: Schambeck vagy Schambek) város Pest megyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban. Budapesttől nyugatra 35 kilométerre, a Nyakas-hegy gerincének tövében, a Zsámbéki-medence északnyugati szélén fekszik, és annak névadó települése. Földrajzilag a Gerecse tájegység egyik nyúlványához tartozik. Éghajlati viszonyai közel azonosak a főváros budai oldaláéval, bár nyáron kevésbé melegszik fel, míg télen nagyobb a lehűlése. Évi 550 milliméter átlagos csapadékmennyiségével az ország egyik legszárazabb, mégis egyben legkellemesebb éghajlatú települése. A földtörténeti középkorban teljes területét a Tethys-óceán borította. Sekély vizében számos állat élt, mészvázuk ma mindenfelé megtalálható a falu környékén. A következő földtörténeti időszakokban a tenger többször visszahúzódott, majd ismét elborította a medencét. A talajt mészkő és az azt fedő lösz alkotja.
Már a pattintott kőkorszakban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről. Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A település első lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette.
Romtemplom
Zsámbék egyedülálló látványossága, a XIII. századi premontrei templom maradványa.
A késő román, korai gótikus stílusban épült három hajós bazilika 1763-ban rongálódott meg egy földrengés következtében. A romjaiban is gyönyörű épület messze földről vonzza ide a látogatókat, akik ide érkezve a templom melleti, egykori kolostor romjaiban kialakított kőtárat is megtekinthetik.
A fenséges bazilika az 1220-as években épült, kezdetben a premontreiek, Mátyás király idejétől a pálosok kezelésében működött. Az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítettek. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építették 1220 körül a bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet kiemelkedő emléke. Mellette állt a kolostor, amely a premontrei rend otthona volt. IV. Béla király 1258. június 6-án erősítette meg az akkor már felépült templomra vonatkozó adománylevelét. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Nem is maradt volna belőle semmi, ha Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. Munkája világszerte elismerést aratott.
Zárdakert
Zsámbék romantikus hangulatú, középkori kőfallal körülvett, kacskaringós utakkal, kövekkel, fákkal és virágokkal pompázó kertje, egykor apácák tanuló- és imaterülete.
Tavacskái vizüket a park feletti Török kútból nyerik. A Zárdakert napjainkban szabadtéri rendezvények helyszíne. Meleg nyári napokon különösen kellemes a víz melletti padokon leülni, elmerengeni a tó vizében tükröződő lombok játékában.
Török-kút
Zsámbék központjában található ez a kétszintes csorgó kúttal rendelkező látványosság, melynek vize a leghidegebb teleken sem fagy be. A szokatlanul nagy méretű gyönyörű építmény évszázadokon át szolgáltatott ivóvizet a zsámbékiak számára. A Törökkút vize most a közvetlen szomszédságában lévő Zárdakert tavát táplálja.
